A bíró az igazságszolgáltatás megtestesítője, a bíróságon dolgozik, és az feladata, hogy a bírósági ügyekben döntsön, ezek lehetnek például emberek közötti viták vagy annak eldöntése, hogy egy adott ember bűncselekményt követett-e el vagy sem. A bíró főként büntető- vagy polgári eljárásokban ítélkezik. A büntető ügyben a törvényben meghatározott büntetést szabja ki, vagy felmenti a vádlottat. A polgári perben a bíró nem büntet meg senkit, hanem eldönti, hogy az egymással vitatkozó felek közül kinek van igaza. A bíráknak nem egyedül kell meghozniuk a döntést, hiszen egyrészt segítik őket a törvények és más jogszabályok, illetve bonyolult ügyekben több bíró együtt dönt.

A bíróság az eljárás során határozatot hoz, amivel befejezi az ügyet. Ha a büntetőeljárás során bebizonyosodott, hogy az elkövető bűnös, akkor a törvényben meghatározott büntetést szabják ki vele szemben. Ha azonban bűnösségét nem sikerült bizonyítani, akkor a bíróság a vádlottat felmenti az ellene emelt vád alól. A polgári perben a bíróság nem büntet meg senkit, hanem ítéletében eldönti, hogy az egymással vitatkozó felek közül kinek van igaza. Az ítéletet a bíróság állva hirdeti ki, és az ítélethirdetést a tárgyaláson résztvevők is állva hallgatják végig.

Ha olyasmit teszel, amit a jogszabályok tiltanak, akkor bűncselekményt követsz el. És ha elmúltál 14 éves, akár csak egyetlen nappal is, akkor téged már meg is lehet büntetni. Az, hogy mekkora büntetést kapsz, elsősorban attól függ, hogy pontosan mit tettél és ez mekkora veszélyt jelent másokra.

Az a hely, ahova az elítélteket szállítják szabadságvesztés büntetésük letöltésére. Attól függően, hogy mennyire súlyos bűncselekményt követtek el, az elítélteken a büntetést különböző fokozatokban hajtják végre, ezek a fogház, a börtön, és a fegyház. Azok a fiatalkorúak, akiket végül szabadságvesztésre ítéltek, a fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézetében töltik ki a büntetésüket. Fiatalkorú elkövetővel szemben javítóintézeti nevelés is kiszabható, amit javítóintézetben hajtanak végre. Azoknak az elítélteknek, akik jó magaviseletet tanúsítanak, csökkenhet a büntetésük.

A büntetőeljárás során az arra jogosult állami szervek vizsgálják, hogy milyen cselekmény történt, az bűncselekmény-e, ha igen, ki követte el, és ezért milyen büntetést kell vele szemben alkalmazni.
Az eljárásban az úgynevezett vádat az ügyész képviseli, a védelmet ügyvéd látja el, az ítélkezés pedig a bíróság feladata.
A büntetőeljárás három fő szakaszból áll:
1. nyomozás, amikor melynek során a nyomozó hatóság (ez a legtöbb esetben a rendőrség) a cselekmény minden körülményét igyekszik felderíteni, beszerezni a szükséges bizonyítékokat,
2. vádemelés, amikor melynek során az ügyész az összes körülmény szem előtt tartásával dönt arról, hogy a bíróság eljárását kezdeményezi-e vagy sem,
3. bírósági szakasz, ami a büntetőeljárás központi szakasza, itt döntenek a büntetőjogi felelősségről .

A bíróság a gyerekeket, mint érdekelteket azért hallgatja meg, hogy megtudja, mit szeretnének, és ennek figyelembevételével döntsön. Például a bíró elbeszélget a gyerekekkel a szülők válása esetén, mert olyan fontos kérdésben, hogy melyik szülőjével szeretne lakni figyelembe veszi a bíróság a gyerekek akaratát. Azért hívjuk a gyerekeket a perben érdekelt félnek, mert a bíró mindig a gyerek érdekét, és nem a felnőttét tarja szem előtt.

Az, aki más személyt szándékosan arra vesz rá, hogy bűncselekményt kövessen el. Például, ha valaki megbíz egy másik személyt, hogy verje meg, és ezt ő meg is teszi, akkor a megbízó felbujtó lesz.
Felbújóként is ugyanúgy megbüntethetnek, mintha te követted volna el a bűncselekményt.

Ha a bíróság ítéletével valaki nem ért egyet, akkor nem kell abba beletörődnie, hanem az ellen jogorvoslattal lehet élni. A fellebbezést egy másik, magasabb szintű bíróság bírálja el, aminek az a célja, hogy ha tévedett az elsőfokú bíróság, ezt a tévedést a másodfokú bíróság kijavítsa. A "több szem többet lát" bölcsessége a bírósági eljárásra is igaz.

Ha valaki olyat csinál amivel egy másik embernek kárt vagy sérülést okoz, akkor előfordulhat, hogy felelnie kell érte a bíróság előtt akkor is, ha azt nem szándékosan, hanem gondatlanságból okozta. Ezért fontos, hogy mind a gyerekek, mind a felnőttek úgy viselkedjenek, hogy azzal másoknak ne okozzanak semmi rosszat.

A gyerekek többféle módon kerülhetnek kapcsolatba az igazságszolgáltatással. Lehetnek tanúk, sértettek, érdekelt felek vagy elkövetők. Ez sokszor elég félelmetes, mert a gyerekek nem értik, hogy mi történik, miről beszél a sok felnőtt, és hogy ők maguk mit tehetnek és mit nem. A gyermekbarát igazságszolgáltatás azt jelenti, hogy próbáljuk a gyerekek számára picit könnyebbé tenni ezt a találkozást, feloldani az esetleges félelmeket és megismertetni őket az igazságszolgáltatás menetével. Ezt például úgy tesszük, hogy elmagyarázzuk, hogy mi történik majd velük a bíróságon. A rendőrségen, pedig egy olyan szobát rendezünk be nekik, amely a legjobban egy gyerekszobára hasonlít, hogy jobban érezzék magukat, amikor meghallgatják őket.

Minden embernek vannak vele született jogai és ezeket másoknak tiszteletben kell tartani. Ilyen alapvető jog például az, hogy azt gondolhatsz, amit akarsz és kimondhatod a véleményedet. Jogod van a pihenéshez és ahhoz, hogy titkaid legyenek. Emellett minden 18 éven aluli személynek vannak külön jogai is, ezeket hívjuk gyermekjogoknak. A gyermekek jogait az ’ENSZ Gyermekjogi Egyezményben’ foglalták össze. Egy gyermeknek például joga van ahhoz, hogy családban nőjön fel és mindkét szülőjével tartsa a kapcsolatot. Ami nagyon fontos, hogy a gyerekeket tilos bántalmazni és a felnőttek kötelessége, hogy mindig a gyermek legfőbb érdekét tartsák szem előtt.

Sokszor a gyerekek számára nagyon nehéz a rendőrségen elmondani, ha láttak egy bűncselekményt vagy netán maguk lettek annak sértettjei. Ezért sok rendőrségen van már gyermekmeghallgató szoba. Ez a szoba majdnem olyan, mintha a saját gyermekszobád lenne, lehet benne babákkal és plüssmacikkal játszani vagy akár rajzolni. Így sokkal jobban el tudod mondani, hogy pontosan mi történt veled vagy mit láttál.

Ha el kell menned a bíróságra vagy a rendőrségre, hogy kihallgassanak, akkor előtte be fognak téged idézni. Ezt megtehetik egy levélben vagy akár telefonon is. Ilyenkor tájékoztatnak arról, hogy mikor és hová kell elmenned, és milyen ügyben szeretnének elbeszélgetni veled. Ha még nem vagy 14 éves, akkor ugyan a szüleidet idézik, de attól még neked szól és kapsz egy külön gyerekeknek szóló tájékoztatót. Ha viszont elmúltál 14 éves, akkor téged idéznek, de persze a szüleid is tudni fognak róla. Nagyon fontos, hogy ha megidéznek, akkor mindenképpen kell jelenned a bíróságon!

A bírósági eljárás végén megszülető döntés. A büntetőeljárásban az ítélet lehet felmentő vagy bűnösséget megállapító, míg polgári eljárásban marasztaló, elutasító vagy megállapító. Az ítélet ellen a kihirdetést követően jogorvoslatot lehet benyújtani, ami azt jelenti, hogy a bíróság döntése még nem végleges, azt a másodfokú (vagy harmadfokú) bíróság, ha úgy látja jónak, megváltoztathatja. Az ítélet a jogerőssé válását követően azonban mindenkire nézve kötelező.

A jogorvoslat azt jelenti, hogyha úgy érzed, hogy valamely állami szerv vagy a bíróság döntése nem megfelelő, vagy sérti valamely jogodat, akkor egy másik, magasabb szervhez vagy magasabb fokú bírósághoz fordulhatsz. Ilyenkor még egyszer megvizsgálják az ügyedet és újra döntenek benne. Jogorvoslat pl. a fellebbezés.

Ha a szülők elválnak a gyermek azzal a szülőjével, akivel nem lakik együtt továbbra is személyes és közvetlen kapcsolatot tarthat fenn. Ha a szülők nem tudnak megegyezni a bíróság rendezi a kapcsolattartás szabályait. A kapcsolattartás magában foglalja azt, hogy a szülő meglátogathatja a gyermeket otthonában, együtt elmehetnek közös programokra, a levelezést, a telefonálást, az ajándékozást, és a csomagküldést. Ezen kívül a tanítási szünetek és a többnapos ünnepek alkalmával hosszabb időt is együtt tölthetnek.

A polgári jog szerint kiskorú vagy addig, ameddig a 18. életévedet be nem töltötted. A kiskorúság azért lényeges, mert rájuk eltérő szabályok vonatkoznak, nem tehetnek meg annyi mindent, mint a felnőttek, és az élet minden területén máshogy is kell kezelni őket. De nagyon fontos tudni, hogy a gyerekeknek is ugyan olyan jogaik vannak, mint a felnőtteknek.

Egy intézkedés. Ha valaki kisebb bűncselekményt követ el, akkor a rendőrség, az ügyészség vagy a bíróság felszólítja az elkövetőt, hogy a jövőben semmilyen bűncselekményt ne kövessen el. Bár a megrovással az ügy lezárul, azonban bizonyos ideig „nyoma marad” a bűnügyi nyilvántartásban.

Az a személy, aki felnőtt, tehát, aki elmúlt 18 éves vagy annál fiatalabb, de már házas. A büntetőjog szerint azonban csak az számít nagykorúnak, aki a bűncselekmény elkövetésekor a 18. életévét betöltötte.

Az Alaptörvény és más törvények számos jogot biztosítanak az embereknek, így például az élethez, a tulajdonhoz, a becsülethez, és a véleménynyilvánítás szabadságához való jogot. Ha bárki megsérti ezeket az alapvető jogokat, a bíróság feladata, hogy a sérelem jellegétől függően polgári vagy büntetőper keretében orvosolja a sérelmet. A pert bíróság folytatja le, és a végén ítéletet hoz.

A rendőrség alapvető feladata a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme. A rendőrség működését a Kormány irányítja.

Ha az eljárás során a döntéshez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik, a bíróság szakértőt rendel ki. Így például az olyan perekben ahol sor kerül egy gyermek meghallgatására ott a bíróság olyan szakértő személyt rendel ki, aki szereti a gyerekeket és jól ért a nyelvükön. A szakértő csak beszélget a gyermekkel, és ezen a beszélgetésen elhangzottakat leírja a bírónak, ami sokat segít abban, hogy a bíró olyan döntést hozzon, ami a gyermek számára a legjobb.

Az a személy, akit az eljárás folyamán kihallgatnak, mert valószínűsíthető, hogy az ügy eldöntéséhez szükséges érdemi információ birtokában lehet. A tanúvallomás a bizonyítás egyik formája.

A társtettesek elkövetők, akik ugyanazt a bűncselekményt egységes szándékkal, közösen valósítják meg.

Az Alaptörvény után a legmagasabb szintű jogszabály, amit csak az Országgyűlés hozhat meg. Az emberek életének minden területét érintik a törvények, ezért a rendszerük meglehetősen bonyolult. De gondoljunk csak arra, az élet maga is mennyire bonyolult. A törvények nagyon fontosak, mert rendezik az emberek életét, és biztosítják a békét, a biztonságot és az emberek alapvető jogait és kötelezettségeit.

Az igazságszolgáltatás közreműködőjeként az állam büntetőigényét érvényesíti. Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését. Az ügyészség élén a legfőbb ügyész áll. A büntető igazságszolgáltatás egyik legfontosabb résztvevője. Nyomoz, törvényességi felügyeletet gyakorol a nyomozás felett, vádat emel, képviseli a vádat a bírósági eljárásban, befolyással bír az ítélet kialakítására.

Ha a bíróság tanácsban jár el, a tárgyaláson középen foglal helyet a hivatásos bíró és mellette két oldalt egy-egy ülnök. A bírósági ülnök nem jogász, egy átlagos hétköznapi ember. Azért vesz részt a tárgyaláson, hogy segítsen a bírónak más szemszögből is látni az ügyet és részvétele az igazságszolgáltatásban biztosítja az állami hatalom feletti társadalmi kontrollt.

A terheltet a bírósági eljárás során vádlottnak hívják.

A védelemhez való jog azt jelenti, hogy ha valakit egy bűncselekmény elkövetésével vádolnak, az ellene folyó büntetőeljárás során egy jogban jártas szakembert, ügyvédet bízhat meg azzal, hogy képviselje az érdekeit. Ha nem akar ügyvédet megbízni, saját maga is védheti magát.
Ha valakinek nincs pénze arra, hogy ügyvédet fogadjon, akkor a nyomozó hatóság vagy a bíróság rendel ki számára egyet, mert senki sem maradhat védelem nélkül.