Polgári Jog
Ha a szüleid úgy döntenek, hogy külön utakon folytatják és életüket és ezért a házasságuk felbontását kérik a bíróságtól, neked csak akkor kell bemenned a bíróságra, ha a nem tudnak megegyezni egymással, többek között arról, hogy kivel éljél, kinél lakjál a továbbiakban. Ilyenkor azért van szükség rá, hogy elbeszélgess a szakértővel illetve a bíróval, hogy kiderüljön, te mit szeretnél azután, hogy a szüleid különválnak. A bíró dönt ugyanis abban a kérdésben, hogy melyik szülődnél leszel elhelyezve, de a döntésnél figyelembe veszi a te véleményedet is.
Ha a szüleid megegyeznek egymással arról, hogy te kinél lakjál a válás után, akkor ezt elmondják a bírónak. A bíró ilyenkor a szülők egyező akaratát veszi figyelembe, de ilyen esetben így akkor is, ha azt te magad kéred, közvetlenül vagy szakértő útján meghallgatnak téged is arról, hogy mit szeretnél. Általában 12-14 év alatt a szakértő útján való meghallgatást választja a bíróság, míg 12-14 év felett pedig a közvetlent.
Ha a tizennegyedik életévedet betöltötted, akkor az elhelyezésedre vonatkozó döntés csak egyetértéseddel hozható (kivéve, ha a választott elhelyezés veszélyezteti a fejlődésed).
A bíró azért küldi a levelet, mert a szüleid válása esetén abban a kérdésben, hogy mi legyen a te sorsod meg szeretné hallgatni a te véleményedet is. Ez a levél az idézés, amiben leírja a bíró, hogy mikor és hol fogtok beszélgetni, arról, hogy mit gondolsz erről az egész válás dologról, és mit az, amit te szeretnél.
Először is az idézésben megjelölt időben és helyen meg kell jelenned a szüleiddel a bíróságon. Ezután a bíróval ketten leültök egy szobában és beszélgetni fogtok minden féléről, a suliról, a hobbidról, a barátaidról, a családodról stb. A bíró így jobban megismer téged, a szüleidet és a körülményeidet, ami azért fontos, mert a szüleid házassági bontóperében ő fog dönteni arról, hogy kinél legyél elhelyezve. Természetesen nem kell minden kérdésre válaszolnod, de nagyon fontos, hogy amit mondasz az megfeleljen az igazságnak, és főleg, hogy azt mondd el amit te gondolsz, és amit te szeretnél.
Amikor a bíróval beszélgettek akkor nem lesz ott sem anya, sem apa, pont azért, hogy nyugodtan el tudd mondani a véleményed, anélkül, hogy tartanod kéne attól, hogy valakit megbántasz. Amiről ketten beszélgettek azt nem fogják megtudni a szüleid, a bíró nem mondja el nekik. Ezen a beszélgetésen nincs olyan, hogy, jó válasz vagy rossz válasz, mert a bíró egyedül a te véleményedre kíváncsi, és arra, hogy te mit szeretnél, mert annak figyelembe vételével fogja eldönteni, hogy kivel fogsz élni a válás után.
Ha a szüleid úgy döntenek, hogy felbontják a házasságukat az még nem jelenti feltétlenül, hogy neked is el kell költöznöd. Amikor a bíróság arról dönt, hogy kinél fogsz élni, azaz kinél leszel elhelyezve nagyon sok mindent megvizsgál előtte. Ilyenkor azt is figyelembe veszi, hogy te mit szeretnél, és ha nem szeretnél elköltözni vagy új iskolába járni, akkor az elhelyezésednél ezt a szempontot is kellő súllyal figyelembe veszi. A bírák számára is az fontos, hogy neked jó legyen, és ha nem szeretnél, akkor lehetőleg ne kelljen elhagynod a megszokott környezetedet.
A gyermek elhelyezésének alapvető szempontja: a gyermek érdeke, ezért a bíróság minden téged érintő körülmény feltárásával és együttes mérlegelésével határoz arról, hogy kinél lakjál a válás után. Az a szülőd, aki a neveléseddel, gondozásával kapcsolatos feladatoknak eleget tett és szülői kötelezettségeinek teljesítésével bizonyította, hogy alkalmas a gyermek körüli teendők ellátására, egyenlő feltételekkel igényelheti a nála való elhelyezésedet. Emellett fontos, hogy a bírói gyakorlat a gyermek kívánságának – feltéve, hogy az érdekével nem ellentétes –általában ügydöntő jelentőséget tulajdonít.
A bíró amellett, hogy eldönti kivel fogsz lakni a válás után, azt is meghatározza, hogy mikor találkozhatsz a másik, különélő szülőddel, Fontos, hogy attól, hogy a szüleid elválnak még nem szakad meg a kapcsolatod azzal a szülőddel akivel nem élsz együtt, mert vele is gyakran találkozhatsz és ugyan azokat a dolgokat csinálhatjátok mint eddig, csak kicsit jobban meg kell szervezni. Ebben segít a bíró, mert meghatározza a kapcsolattartás kereteit.
Ha a szülők nem tudtak megállapodni a gyermekelhelyezés kérdésében, akkor a bíró számos körülmény mérlegelésével dönt arról, hogy melyik szülőnél helyezi el a gyerekeket. A gyakorlat azt mutatja, hogy a bírák a gyermek elhelyezésénél általában arra törekszenek, hogy a testvérek együtt maradjanak, de a végleges döntésnél mindig azt mérlegelik, hogy mi áll a gyermekek érdekében.
A szülők válása esetén továbbra is láthatod a nagyszüleidet is, a bíró a kapcsolattartás meghatározásánál arról is rendelkezik, hogy mikor, milyen gyakran. Egyébként a kapcsolattartásra a nagykorú testvéred, szülőd testvére, valamint szülőd házastársa is jogosult.
Ha a különélő szülő pont nem ér rá azon a napon, amikor a kapcsolattartás szerint találkoznotok kéne, akkor sincs baj, mert lehetőség van pótolni az elmaradt alkalmat.
Lehetőség van a gyermekelhelyezés megváltoztatására, azaz arra, hogy attól akinél a bíróság elhelyezett hivatalosan máshoz helyezzen át. Azelhelyezésed megváltoztatását abban az esetben lehet kérni, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság a döntését alapította, utóbb lényegesen megváltoztak, és ennek következtében az elhelyezés megváltoztatása a te érdekében áll. Ennek érdekében a szülő, a gyámhatóság vagy az ügyész indíthat pert.
Büntetőjoggal kapcsolatosan felmerülő kérdések
Ha bűncselekmény történt, vagy annak a gyanúja merül fel, akkor ki kell deríteni, hogy pontosan mi történt és azt ki követte el. Ezt a folyamatot hívják büntetőeljárásnak. A büntetőeljárási törvény tartalmazza mindazokat a rendelkezéseket, amelyek meghatározzák, hogy ennek milyen szabályok alapján kell történnie.
Minden országban vannak büntető jogszabályok, ezeket sok helyen büntető törvénykönyvnek hívják. Magyarországon is létezik Büntető Törvénykönyv, amelyet sok helyen csak úgy rövidítenek, hogy Btk. Ez határozza meg például azt, hogy kik lehetnek elkövetők, milyen büntetések és intézkedések vannak, és ezeket hogyan kell alkalmazni, és persze azt is, hogy mi tekinthető bűncselekménynek.
A büntetőjogi szabályok alkalmazása szempontjából gyermekkorú az, aki a 14. életévét nem töltötte be akkor, amikor a bűncselekményt elkövette; fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor a 14. életévét már betöltötte, de a 18. életévét még nem; felnőtt korú pedig az, aki a bűncselekmény elkövetésekor a 18. életévét már betöltötte. A gyermekkorú, a fiatalkorú és a felnőtt korú elkövetőkre más-más szabályok vonatkoznak. A büntető jogszabályok azonban nemcsak az elkövetőkre, hanem az eljárásban résztvevő más emberekre (például a sértettekre, tanúkra) is más-más rendelkezést írnak elő attól függően, hogy gyermekkorúnak, fiatalkorúnak vagy felnőtt korúnak minősülnek-e.
A terhelttel szemben folyik a büntetőeljárás. A büntetőeljárásnak több szakasza van, mindegyik szakaszban máshogy hívják a terheltet. A nyomozás során gyanúsítottnak, a bírósági eljárás során vádlottnak, ha pedig vele szemben büntetést szabott ki a bíróság, vagy bizonyos intézkedést alkalmazott, elítéltnek. A büntetőeljárásban több más résztvevő is van, közülük a legfontosabbak a védő és a sértett. Sértett lehet bárki (tehát ember és szervezet, intézmény stb. egyaránt), akinek vagy aminek a jogait más megsértette vagy veszélyeztette. Védőként ügyvéd szokott eljárni, az ő feladata az, hogy a terhelt érdekében cselekedjék, tanúként pedig azt a személyt szokták kihallgatni, akinek a bűncselekménnyel kapcsolatban bármiről, elsősorban persze a jelentős dolgokról tudomása van.
A Büntető Törvénykönyv határozza meg azt, hogy azzal szemben, aki bűncselekményt követett el, a bíróság milyen joghátrányt alkalmazhat. Ez a joghátrány kétfajta lehet: büntetés vagy intézkedés. Nyolcféle büntetés, és hétféle intézkedés közül választja ki a bíróság azt vagy azokat, amelyeket a bűncselekmény elkövetője megérdemel. A büntetések közül a legismertebb a szabadságvesztés, a közérdekű munka és a pénzbüntetés. Ha a bűncselekményt fiatalkorú követte el, vele szemben javítóintézeti nevelést is ki lehet szabni.
Ez mindig attól függ, mit követtél el. Fiatalkorúval szemben is el lehet rendelni előzetes letartóztatást, de ennek sokkal szigorúbb feltétele van, mint a felnőtt korú elkövetők esetén. Előzetes letartóztatást ellened elrendelni például csak akkor lehet, ha nagyon-nagyon súlyos bűncselekményt követsz el, olyat, ami miatt szabadságvesztést szabhat ki a bíróság, ráadásul már megszöktél, vagy megpróbáltál megszökni, vagy éppen újabb bűncselekményt akartál elkövetni. Emellett még van néhány olyan feltétel, aminek teljesülnie kell, hogy előzetes letartóztatásba kerülj. Fontos tudnod azt is, hogy csakis bíró rendelheti el az előzetes letartóztatásod.
Nem minden esetben, de nyoma maradhat. Azt a rendszert, ahol az ilyen adatokat tárolják, úgy hívják, hogy bűnügyi nyilvántartás. Hogy meddig tárolják a rád vonatkozó adatokat, attól függ, hogy milyen bűncselekményt követtél el. Ha nagyon súlyosat, akkor biztosan nyoma marad hosszú ideig.
Igen, ha azt feltételezik, hogy a bűncselekménnyel összefüggő dolgot tartasz magadnál, megmotozhatnak. Átnézhetik például a ruhádat, a csomagjaidat, a táskádat, bármit, ami nálad van. Ha már tudják, mit keresnek, és azt, hogy az nálad van, akkor előbb fel fognak szólítani, hogy önként add azt át, ha nem teszed, akkor motoznak csak meg.
Mert a számítógépet valószínűleg bűncselekmény elkövetésére használták. Például, ha a barátod, vagy valaki más tiltott tartalmakat töltött le a gépre. A számítógépet, illetve az azzal rögzített adatokat ilyen esetben bizonyítási eszköznek tekintik. Természetesen visszakaphatod a géped, ha arra már az eljárás későbbi szakaszaiban nem lesz szükség, és be tudod bizonyítani, hogy az valóban a tied.
Az ilyen esetek általában erőszakkal vagy fenyegetéssel történnek (valószínűleg Misi sem akarta önként átadni az új telefont), ezért az ártatlannak tűnő heccből nagyon súlyos bűncselekmény is lett. Tudnod kell, hogy amikor valakitől erőszakkal vagy fenyegetéssel vesz el valaki valamit, rablás történik, amit a törvény szigorú büntetéssel fenyeget.
Nem, mert a 14 év alatti (azaz gyermekkorú) tanút a bírósági tárgyalásra nem lehet beidézni. Ha a bíróság úgy látja, hogy mégiscsak szükség lenne a vallomásodra, azt más módon szerezheti csak be.
Ha valóban nem ti voltatok, nincs mitől tartanotok. A szomszédnak kell bizonyítania azt, hogy ti voltatok, mert a bizonyítási teher őt terheli.
Van az „egyszerű” gyanú, ami a büntetőeljárás megindításának feltétele. Ez persze nem jelenti azt, hogy könnyen indítható büntetőeljárás, hiszen az találgatásra, sejtésre nem indulhat meg! A megalapozott gyanú teljesen más, hiszen ott már valaki, azaz meghatározott személy(ek) ellen indul büntetőeljárás. Ilyenkor a nyomozás során már nem találgatnak a hatóságok, hanem a gyanújukat megalapozó konkrét bizonyítékuk van arra, hogy ki követhette el a bűncselekményt. De ebben az esetben még nem mondható ki, hogy X.Y. elkövette a bűncselekményt, ezt csak a büntetőeljárás végén a bíróság teheti meg. Ezért hívjuk ebben a szakaszban a terheltet gyanúsítottnak.
