Véget ért a KIMI kvízjáték a biztonságos internetezéssel kapcsolatos témában. A játék, amely „Az internet nem felejt” elnevezést kapta 2014. március 4-től március 18-ig futott a Jogos a kérdés! c. honlapon, ez idő alatt több száz gyerek töltötte ki a tesztet.

A kitöltésért cserébe Kimi-ajándékot sorsoltunk ki három gyermek számára.

A nyerteseknek újra gratulálunk! Köszönjük a részvételt!

Egész napos családi programokkal, könnyűzenei koncertekkel, kulturális eseményekkel várták a látogatókat március 30-án, a felújított Erzsébet téren. Az Erzsébet téri Kulturális Központ és Park átadását kiemelt eseménnyé nyilvánította a kormány.

10 órakor Ghymes gyermekkoncerttel indultak el a programok, majd Tematikus Mini Terminál, bábjáték szórakoztatta a közönséget, délután a Veszelka kommandó és a Kolompos együttes zenélt, valamint DSP és Slam Poetry, óriásbábos előadás és könyvbemutató is volt.

Bővebben...

Találd meg melyik Kimit színezted ki Te!

A feltöltött szinezőket ITT találod!

A mai gyerekek számára internet nélkül már elképzelhetetlen az élet. A sok előny mellett viszont sok veszély is leselkedik a kis felhasználókra!

Veszélyben segít: Kimi

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium „Az Internet nem felejt!” című akciójának célja, hogy védje a gyermekek jogait, s felhívja a figyelmet a rájuk leselkedő veszélyekre.

Kvíz és segítség

Ahhoz, hogy az ismeretterjesztés valóban gördülékeny és sikeres legyen a gyerekek körében,  az Egyszervolt.hu és a KIM közös kvízjátékot indít.

Nyerj Te is ajándékcsomagot!

„Ha Mátyás király köztünk járna” - történetíró pályázat

Lezárult a szavazás!

A történetek írói mindenképpen nyertesei a közönségszavazásnak, hiszen a beérkezett sok száz szavazat azt jelenti, hogy legalább ennyi olvasóra találtak a mesék. A szakmai zsűri által legjobbnak tartott első három helyezett alkotásra 2014 első két hónapjában a közönség szavazhatott a Jogos a kérdés! c. honlapon.

A közönségszavazás eredményéről bővebben itt olvashatsz!

„Ha Mátyás király köztünk járna” - történetíró pályázat eredményhírdetés

Akadtak, akik a mottó alapján valóban Mátyás királyt idézték meg, mások állatszereplőkkel mesélték el történetüket, de volt olyan gyermek is, aki Kimit választotta főszereplőnek. A Mátyás meseíró pályázat eredményeiról bővebb információt itt találsz!

A nyerteseknek gratulálunk! A nyertes pályázatokat az oldalon is bemutatjuk!

 AZONBAN A JÁTÉK 2014. JANUÁRTÓL KÖZÖNSÉGSZAVAZÁSSAL FOLYTATÓDIK!

Figyelem! A nagy érdeklődésre való tekintettel a Kimi történetírói pályázat közönségszavazásának határidejét 2014. február 20-ig meghosszabbítottuk.

Reméljük, ezáltal kis pályázóink minél eredményesebb szerepléséhez is hozzájárulhatunk.

További részletekért kattints ide!

Lepd meg barátaidat egy igazán kedves képeslappal!

Magad döntheted el, hogy pontosan hogy nézzen ki!

Csak húzd be az elemeket a megfelelő helyre és ha kész van, küldd el barátaidnak!

Biztosan örömet szerzel vele!

Fotógaléria Kimi Gyereknapi rendezvényéről!

Kimi, a „Jogos a kérdés!” honlap kedves figurája volt a házigazdája annak az egész napos gyereknapi kulturális, családi fesztiválnak, ahol az egyszervolt.hu rovatai is megelevenedtek – május 25-én, szombaton, a Millenáris Parkban.

Az eseményt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) rendezte, a Gyermekbarát Igazságszolgáltatás program részeként. Ennek célja, hogy a gyerekekkel játékos formában megismertesse az igazságszolgáltatás alapfogalmait, s bemutassa a gyermekbarát igazságszolgáltatás elemeit.

Szeretettel várunk 2012. November 24-én, 10-15 óra között Budapesten, a Millenáris Teátrumában megrendezésre kerülő Családi Napon, ahol a koncertek, interaktív játékok, zenés irodalom óra, kézműves foglalkozások, bábszínház, arcfestés, babafitness, jogi tanácsadás és még sok egyéb más program mellett találkozhatsz élőben KIMI-vel!

A részletes programot megtalálod ezen az oldalon:http://gyermekbarat.kormany.hu

Gyere és töltsd KIMI-vel a napot!

"Ha Mátyás király köztünk járna” - történetíró pályázat általános iskolásoknak -

Történelmünk mesésen híres igazságosztója Mátyás király, aki a rosszakat megbüntette, a jókat pedig megjutalmazta. Tetteit számtalan mesében örökítette meg az igazságos döntésekre vágyó nép, mert ahol több ember él együtt, mindig előfordulnak vitás helyzetek, amikor elkél a bölcs döntés. 

Így van ez ma is, és talán veled, vagy ismerőseiddel is megtörtént már olyan eset, amikor a legszívesebben Mátyás királyhoz fordultál volna.

Most itt a lehetőség, hogy ezt megtedd, hiszen történetíró pályázatot hirdetünk a Jogos a kérdés honlapon!

Írd meg mesében, vagy elbeszélés formájában, mikor örültél volna annak,  „ha Mátyás király köztünk járna”!

A pályázat további részleteit itt találod!

NYEREMÉNYEK:

• FŐDÍJ: egy hosszú hétvégi nyaralás az egész családnak
• II. helyezett: 20 000 Ft-os könyvutalvány
• III. dj: KIMI ajándékcsomag
• további nyeremények: ajándéktárgyak Kimi figurájával

A jól sikerült történeteket megjelentetjük a www.jogosakerdes.hu oldalon.

A gyermekek fegyveres összeütközésbe történő bevonásáról szóló egyezményhez fűzött jegyzőkönyv előírásaihoz Magyarország a 2009.évi CLX. törvénnyel csatlakozott.

Ennek főbb rendelkezései többek között található, hogy a csatlakozó államok biztosítják, hogy a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek nem toborozhatóak kötelezően fegyveres erőikbe. Emellett mindent megtesznek annak érdekében, hogy fegyveres erőik tizennyolcadik életévüket be nem töltött tagjai ne vegyenek közvetlenül részt ellenségeskedésekben.

A gyermekek eladásáról, a gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról szóló egyezményhez fűzött jegyzőkönyv előírásaihoz Magyarország a 2009.évi CLXI. törvénnyel csatlakozott.

Ennek megfelelően a magyar kormány megtiltja a gyermekek eladását, a gyermekprostitúciót és a gyermekpornográfiát. Vállalja, hogy ezekre a cselekményekre és tevékenységekre teljes mértékben kiterjed büntetőjoga és a lehető legsúlyosabb büntetéseket szabja ki az elkövetőkre.

A gyermekek nemzetközi évének ötlete annak a törekvésnek a nyomán született meg 1972-ben, hogy világszerte fordítsanak nagyobb figyelmet a gyermekek szükségleteire. A javaslatot az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Közgyűlése 1976-ban fogadta el, majd 1979-et jelölték ki a Gyermekek Évének.

GYERMEKKÖNYVEK NEMZETKÖZI napját 1967 óta tartják világszerte Hans Christian Andersen dán meseíró születésnapján. A Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa (IBBY) által szervezett ünnep célja, hogy a gyermekekkel megszerettesse a könyveket, olvasásra bátorítsa, és abban segítse őket. Minden évben más-más ország a rendezvény védnöke, ahol megfogalmazza a nap jelmondatát (amely egyben üzenet a világ gyermekei számára), felkér egy neves írót, hogy ez alkalomból küldjön üzenetet a világ gyermekeinek, s egy képzőművészt, hogy tervezzen plakátot. 2001-ben Magyarország volt a Nemzetközi Gyermekkönyvnap “házigazdája”. A könyvekben minden benne van című üzenetet Janikovszky Éva írta, a plakátot Rényi Krisztina tervezte.

AZ ANYA NÉLKÜL NEVELKEDŐ GYERMEKEK napját a nevelői közösségek Nemzetközi Szövetségének magyar tagszervezete, a Nevelőotthonok Magyarországi Egyesülete kezdeményezésére először 1990. május 7-én rendezték meg. Azóta az anyák napja utáni hétfőn rendezik meg. Azokról szól ez a nap, akiknek mivel anya nélkül nőnek fel, hiányzik életükből az egyik legfontosabb kötelék és szeretet-forrás, amely csak részben pótolható, de sohasem helyettesíthető.

1994-ben az ENSZ május 15-ét a CSALÁD NEMZETKÖZI napjává nyilvánította, hogy felhívja a figyelmet a családra, mint a társadalom legfontosabb ’intézményére’. Ehhez a kezdeményezéshez Magyarország is csatlakozott.

Az ELTŰNT GYERMEKEK VILÁGNAPJát - 2004-ben tartották meg. Ezen a napon 1979 –ben veszett nyoma a 6 éves a 6 éves Etan Patznak New Yorkban. Ő volt az első „tejes dobozos gyerek”, akit többek között úgy próbáltak megtalálni, hogy fényképét, adatait a dobozos tejek csomagolására nyomtatták. Az Eltűnt Gyermekek Világnapjának célja, hogy felhívják a figyelmet a megelőzés lehetőségeinek, eszközeinek bemutatására, valamint az egyes országok szoros együttműködésének szükségességére. 2008. június 1-jén elsőként Magyarország vezette be az Európai Unióban az egységes segélykérő telefonszámot, a 116-000 Kék vonalat. A forróvonal egyetlen hívószám segítségével lehetővé teszi az eltűnt gyermekek és szüleik számára, hogy az EU területén bárhol segítséget kérjenek.

A Nemzetközi Gyermeknapot a világ számos országában megünneplik, általában (de nem mindenhol) június 1-jén. Az ünnepet először Törökországban tartották meg 1920-ban (1920. április 23.), majd később a genfi Gyermekjóléti Konferencián 1925-ben.
Az ENSZ közgyűlése 1954-ben javasolta (836 (IX). határozat), hogy minden országban tartsák meg az Egyetemes Gyermeknapot. Az ünnep célja, hogy megemlékezzenek a világ gyermekeinek testvériségéről és egymás közti megértésről, valamint a gyermekek jóléte érdekében kifejtett küzdelemről.

1982-ben az ENSZ Közgyűlése rendkívüli ülést hívott össze az izraeli agresszió miatt, amelynek ártatlan palesztin és libanoni gyermekáldozatai voltak. Ennek emlékére AZ ERŐSZAK ÁRTATLAN GYERMEK-ÁLDOZATAINAK világnapján azokra a magánszemélyekre és szervezetekre irányul a figyelem, akik a gyermekek elleni erőszak megelőzéséért és jogaikért küzdenek mindennapi munkájuk során, legyen az fizikai, mentális vagy érzelmi agresszió. Egyre riasztóbb statisztikai adatokról tudunk a gyermekek elleni erőszak változatait és előfordulását illetően. Az áldozatok védelméhez folyamatos nemzetközi tárgyalások megkezdésére és összehangolt akciókra van szükség.

2002-ben tartották meg először a gyerekmunka elleni világnapot. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) statisztikái szerint a törvényi tilalom – lásd fentebb: ENSZ Gyerekjogi Egyezmény - ellenére több mint 200 millió (5-17 éves életkor közötti) gyereket kényszerítenek munkára szerte a világon. Az évezred elejétől csökkenő tendenciát mutatott a gyermekmunka, és talán teljesülhet az az 1999-es célkitűzés, mely szerint 2016-ig felszámolják a gyermekmunka legrosszabb formáit (nemzetközi prostitúcióban, drogkereskedelem). A gyermekmunka főleg a fejlődő országokban mindennapos, itt gyakran már ötéves korukban elhagyják a szülői házat a gyerekek, hogy pénzt keressenek a család számára.

Magyarországon jelenleg munkavállaló csak a 16. életévét betöltött személy lehet. A törvényes körülmények között megszervezett, 15 éves kortól lehetséges szünidei diákmunka nem minősül szabálytalan foglalkoztatásnak. A diákmunkásokat nem szabad túlóráztatni, továbbá éjszakai műszakban, veszélyes munkakörökben sem lehet őket alkalmazni

1954 óta az UNICEF kezdeményezésére szeptember 20-án tartjuk a GYERMEKEK VILÁGNAPJÁt, elsősorban a fejlődő országok gyermekeinek támogatására. E napon felhívást intéznek a világ országaihoz annak érdekében, hogy támogassák és védelmezzék a gyermekek 1959. évi ENSZ-deklarációban megfogalmazott jogait.

2011. november 11-én lépett életbe a gyerekbarát meghallgató szobák kötelező létrehozását előíró miniszteri rendelet. Eszerint a rendőrség nyomozó hatóságainál kell ezeket a helyiségeket létrehozni, berendezni és itt kell a tizennegyedik életévét meg nem haladott személy (a továbbiakban: gyermekkorú) meghallgatását végezni. A cél az, hogy meghallgatás a gyermekkorú lehetőség szerinti kíméletével, a gyermek mindenek felett álló érdekét szem előtt tartva valósuljon meg. A rendelet azt is részletezi, hogy a szobát a gyermekkorú életkori sajátosságainak megfelelően miképpen kell kialakítani, berendezni, felszerelni.

Huszonhárom éve 1989. november 20-án fogadta el az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Közgyűlése a Gyermek Jogairól szóló Egyezményt. Ebben az írásban foglalták össze a politikusok azoknak a jogoknak a minimumát, amelyeket minden államnak biztosítania kell az ott élő gyermekek számára:  nevezetesen a gyermekek életben maradását, fejlődését, védelmét és a társadalomban való részvételüket biztosító jogokat. Az Egyezményt csak három ország nem fogadta el magára nézve kötelezőnek: az USA, Szomália és Dél-Szudán.
Hosszú út vezetett el idáig. A gyerekeket egészen az újkorig a szüleik, elsősorban az apjuk tulajdonának tekintették. Ő döntött életükről, munkaerejükről, oktatásukról. A gyermekek pedig engedelmességgel tartoztak neki.

A XX. században ismerték el, hogy a gyerekeket születésüktől kezdve jogok illetik meg, különleges védelemre szorulnak, jogaik érvényesítéséhez támogatásra van szükségük. Mindezeket a felnőtteknek kell biztosítania számukra.